Hirdetés
Jöhet a 8. alaptörvény-módosítás: összevont EP- és önkormányzati választás lesz? PDF Nyomtatás E-mail
2018. június 11. hétfő, 08:00

valaszt0A Zoom.hu értesülései szerint nekiláttak egy – e pillanatban szigorúan titkos – projekt kidolgozásának és finom terítésének a Fidesz-pártközpontban. A terv lényege, hogy a kormánypárti polgármesterek készüljenek fel arra: nem kizárt a 2019. őszi önkormányzati választások előrehozása, egyúttal a helyhatósági voksolás „összevonása” a csaknem fél évvel korábban, azaz 2019 májusában esedékes Európai Parlamenti-képviselőválasztással.

Kétharmaddal megtehetik

Az összevonás egyetlen lehetséges módja, hogy az önkormányzati voksolást hozzák előbbre, nem pedig az EP-választást tolják későbbre. Arról ugyanis, hogy az EP-ben kik képviseljék az adott tagállamot, fix időpontban, ötévente kell választást tartani. A brüsszeli javaslat szerint a 2019-es választásokat május 23. és 26. között kell rendezni, de ezen belül a tagállamok maguk dönthetnek a pontos dátumról. Mivel Magyarországon csak vasárnap lehet választás, így a május 26-i dátumot hirdetheti ki Áder János államfő.

A korábban négyévente, a legutóbbi, 2014-estől számítva viszont már ötévente esedékes önkormányzati választásokat mindig októberben rendezik. Erről az alaptörvény 35. cikkének 2. bekezdése – az alaptörvény sorrendben negyedik, 2013-as módosítása alapján – rendelkezik, eképpen: a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző ugyanilyen voksolást követő ötödik év október hónapjában kell megtartani.

Az EP- és az önkormányzati voksolás most éppen egy évre esik, így kézenfekvő lehet a csupán 5 hónap különbséggel tartott szavazások összevonása egy időpontra.

De mivel Magyarországon nem csak hagyománya, hanem törvényi előírása is van annak, hogy októberben tartják az önkormányzati választásokat, ennek megváltoztatásához jogszabályt kell módosítani. Méghozzá kétharmadosat: magát az alaptörvényt. Ez azonban most nem akadály a kormánynak, hiszen a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik.

(A két voksolás összevonása miatti alaptörvény-módosítás sorrendben a nyolcadik változtatás lenne a jogszabályon, amelyet annak elfogadásakor, 2011-ben a kormánypártok „kőbe vésettnek” tekintettek, arról Orbán Viktor is úgy beszélt, hogy a „gránitszilárdságú” alaptörvény. Mégis, 2012. január elsejei hatályba lépése óta eddig hatszor módosították, ebből ötször az első 20 hónapban. Éppen most készül egyébként a kormány a hetedik alaptörvény-módosításra, amely az „illegális migrációt segítők”, valójában a civil szervezetek és aktivistáik elleni radikális államhatalmi fellépést lehetővé tevő Stop Soros-törvénycsomaghoz kapcsolódik.)

De miért? Elsősorban: hogy spóroljanak!

A kormánypárti forrásaink szerint a pártközpontból érkező jelzések alapján tehát a két választás összevonása egy létező politikai szándék; legalábbis egy lehetséges forgatókönyv, amire készülnek. Ezt a politikai szándékot pedig – ha akarják – könnyű meg is indokolni azzal, hogy így „spórolni” lehet. Ami igaz is, hiszen a két választás külön-külön lebonyolítani egyenként több milliárd forint. Az összevonással ha nem is feleződnének a „rendezés” költségei, de mindenképpen jelentős megtakarítás lenne elérhető.

A két voksolás költségei nagyságrendileg amúgy azonosak. Legutóbb mindkettő 2014-ben, külön időpontban volt, és az EP-voksolás lebonyolítása csaknem 5 milliárd forintba, míg az önkormányzatié 5,8 milliárd forintba került. A kiadások 45 százalékát a helyi és területi választási szervek feladatellátásával kapcsolatos kiadások tették ki, a nyilván az összevont szavazásra is külön-külön kinyomtatandó szavazólapok és dokumentumok előállítása, szállítása pedig a teljes büdzsének csupán töredékét.

Másodsorban: a Fidesz beszoríthatná az ellenzéket

A két voksolás összevonásának terve a közvélemény előtt ugyan a takarékossággal lehetne indokolható, valójában ez inkább következmény lenne, mint ok. A valódi ok a kormánypártok részéről inkább politikai természetű: a szétaprózódott, gyenge együttműködési hajlandóságot mutató ellenzéki pártokat időszűkébe kényszerítenék, amiből az amúgy is szárnyaló Fidesz-KDNP profitálhatna.

Tudniillik az ellenzéki pártok közül a Jobbik és – egyelőre – az LMP továbbra sem akar közös ellenzéki fellépést, miközben a papíron egyetértő pártok között sem olyan nagy az összhang. A Fidesz erre a saját szempontjából kitűnő alaphelyzetre játszhat rá azzal, ha minél hamarabb „lerendezi” a két választást, amelyből számára egyébként nyilván az önkormányzati a fontosabb. Az együttműködésre kényszerített, önmagukat éppen összekaparó ellenzéki pártok továbbra sem találtak ki jobbat annál, mint hogy a tavaszi parlamenti választáson a vártnál számukra mérsékeltebb sikert hozó együttműködéssel, koordinált, illetve közös jelöltállítással igyekezzenek sikereket elérni; ellenben látjuk, két hónapja mire mentek ezzel.

Az EP-voksolásra lenne kisebb hatással

A két választás esetleges összevonása nyilvánvalóan az EP-választás eredményére lenne kisebb hatással, hiszen annak dátuma maradna, arra most is így készül az ellenzék. Ami a taktikájukat illeti, a Zoom.hu írt arról, hogy elképzelhető a közös ellenzéki listaállítás az EP-választásra, bár ebben – információink szerint – a Jobbik biztosan nem vesz részt, emellett pillanatnyilag az LMP és a Demokratikus Koalíció igenje se borítékolható.

Fontos tudni, hogy az EP-választás jelentősen különbözik a parlamentitől: míg most áprilisban egyéni jelöltekre és pártlistákra lehetett szavazni, az EP-voksoláson csak pártlisták versenyeznek, tehát nincsenek töredékszavazatok vagy győzteskompenzáció. Még egy nem teljes körű, „közös lista” mellett is praktikus érv, hogy a külön induló, de az 5 százalékot el nem érő pártok listáira adott voksok elvesznek, ám ha a kisebb pártok jelöltjei is helyet kapnak a közös EP-listán, akkor a voksok jobban hasznosulnak.

A másik érv tisztán politikai, hiszen az együttműködést pártoló, sőt követelő hangulat jól érzékelhető az ellenzéki szavazók jelentős részénél. Az ellenzéki pártok közös listában megtestesülő együttműködése ennek a szimbolikus, politikai szándéknak a jele lenne.

21 helyet lehet betölteni

Az európai szervezetek közül egyedüliként az Európai Parlament az, amelynek tagjait 5 éves időtartamra az EU állampolgárai közvetlenül választják, és amely szervezetnek van törvényhozói joga. A tagállamok a lakosságszámukkal arányosan küldhetnek a testületbe képviselőket, így az összesen 750 képviselő közül Magyarországon 21-et választhatnak meg egyfordulós listás szavazáson. Az a párt állíthat listát, amely legalább 20 000 választópolgár aláírását össze tudja gyűjteni. A voksoláskor az egész ország egyetlen választókerületet alkot. Mandátumot csak az a lista szerezhet, amely megkapta az érvényes szavazatok 5 százalékát. A 2014-es EP-választás eredménye alapján a Fidesz-KDNP 12, a Jobbik 3, az MSZP és a DK 2-2, a közös listán indult Együtt–Párbeszéd Magyarországért és az LMP 1-1 képviselőt küldhetett az EP-be, két kispárt – A Haza Nem Eladó Mozgalom és Seres Mária Szövetségesei – egyet sem, mivel mindketten nemhogy 5 százalékot nem értek el, de 0,5 százalékot is alig.

Az EP-választás szempontjából tehát az ellenzék nem járna rosszabbul a két voksolás összevonásával. Sőt, még előnyére is válhat, mivel az európai képviselők megválasztása hagyományosan kevés választót tud mozgósítani a 8 millióból, ezt az alacsony részvételi arányt viszont egy összevont, egy időben tartott voksolás „felhúzhatja”, ami az ellenzéknek kedvezhet. Összehasonlításként:

2014-ben az EP-választás részvételi aránya rekordalacsony, 29 százalékos volt, míg az önkormányzatié 44,3 százalék.

Az önkormányzatinál nagyobb a gond

Ha valamit, akkor inkább az önkormányzati választás eredményét befolyásolhatja az összevont választás, hiszen egy 5 hónappal korábbi helyhatósági voksolás már valóban időzavarba hozhatja az ellenzéket, ami kedvezhet a kormánypártoknak. Itt azonban szét kell választani a főpolgármester és a többi polgármester, illetve az önkormányzati képviselő választását. Bár mindkettőnél időigényes együttműködési tárgyalásokra készül az ellenzék egy része, a főpolgármester-jelölést úgyis lezárnák az EP-választásig.

A Zoom.hu írt róla, hogy egy, a parlamenti választás mintáját követő minivoksolással – ugyanúgy szavazóhelyiségekkel, urnákkal, számlálóbiztosokkal –, vagyis egy tényleges előválasztással javasolja az MSZP kiválasztani a 2019-es reménybeli közös ellenzéki főpolgármester-jelöltet Budapesten, méghozzá késő ősszel, de legkésőbb jövő márciusig. Ebből a Jobbik és az LMP szintén kimaradhat.

Más a helyzet a fővárosi kerületekben és az ország többi részén, hiszen itt az 5 hónap „időveszteség” érzékenyen befolyásolhatja a kormánypárti jelöltekkel szemben jó eséllyel induló reménybeli közös ellenzéki polgármester-jelöltek kiválasztását. Márpedig itt is erre törekedne az MSZP más pártok bevonásával: ahogy a Zoom.hu-n erről írtunk, sok-sok Márki-Zay Pétert keresnek.

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
+1 #2 Hánybőrtmég 2018-06-13 13:47
"2011-ben a kormánypártok „kőbe vésettnek” tekintettek, arról Orbán Viktor is úgy beszélt, hogy a „gránitszilárds ágú” alaptörvény"
Csak szólok, hogy a gránitba is vésnek feliratokat, lásd: SÍRKŐ!
Idézet
 
 
0 #1 ezaz 2018-06-13 08:41
Azért egy szakmainak tartott portál lehetne annyira igényes, hogy nem szó szerint vesz át máshonnét cikkeket. (pl. az Alaptörvény nem jogszabály, ld. T) cikk (1) bekezdés).
Egyébként az EP választás eredménye szerintem fontos a kormánypártokna k, az Európai Néppártban való érdekérvényesít és miatt. Nem mindegy, hogy 12 vagy 21 képviselő + pl. migráció kérdésben hasonló állásponton lévő tagállamok PPE képviselői mekkora létszámban lesznek jelen az EP-ben. Az önkormányzati választással egy időpontban tartani azért érdemes, mert ott a részvételi arány meghaladja az EP választásét. Az OGY választás megmutatta, hogy jelenleg a magas részvételi arány mellett is a kormánypártokna k áll a zászló, tehát elméletben ebből csak jól jöhetnek ki.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés

Kiemelt témák hozzászólásai

  • Ezt követően a polgármesteri hivatalok dolgozói jönnek.... Tovább...
  • Itt már a közlemény kevés, akció kell a köztisztviselők , kormánytisztvis elők, ... Tovább...
  • Na most jön majd soros, "a patás ördög okozta ezt is"! A ner "túlképzett" pártko... Tovább...
  • "Tisztviselő" kollégának igaza van! Annyit tennék még hozzá, hogy lassan mi is m... Tovább...
  • Visszakérdezek - létezhet orvos nélküli egészségügy, tanár nélküli oktatás,kőműv... Tovább...
  • Kerem mind azokat akik mint munka adok. Tanulmanyozak át es ne sajat erdeküket b... Tovább...
  • Tehát egy friss jelentés szerint 2010-től 50%-kal nőt a vezetők száma. Ez döbben... Tovább...
  • Tudtuk, hogy így lesz....nem kapunk béremelést...a választás előtt kellett volna... Tovább...
  • A kirúgások előtt nem a feladatokat, az ügyek számát kellett volna lecsökkenteni... Tovább...
  • Nagyon sajnálom, hogy a családok évében a gyermekes anyukákat kirugják. Tovább...
  • Sürgősen hozzá kell látni egy újabb sztrájk megszervezéséhe z, de nem egy napos ... Tovább...
  • Ja és még valami.Most addig várnak az összes járandóság kifizetésével(r uhapénz,... Tovább...
  • Konkrétan az Államkincstár vezetőségének a leépítését kellene átgondolni,és nem ... Tovább...
  • Az államkincstárná l egyes szervezeti egységek működését, már most is zavarja a ... Tovább...
  • Igazad van, én kérek elnézést! A *** így még ***abb lesz! Tovább...