Hirdetés
Átalakultak az önkormányzati hatáskörök PDF Nyomtatás E-mail
2018. május 08. kedd, 07:00

onk tvTeljesen átalakult az elmúlt néhány évben az önkor­mányzati szektor, a vál­­tozás főként a finanszírozást és a feladatellátást érintette. A következő években milliárdokból fejlődhetnek a vidéki városok – írja a Világgazdaság.

Az egyik legnagyobb gond néhány éve az önkormányzatok eladósodása volt. Sok település hitelspirálba került, és gyakran az alapvető feladatok ellátását is kölcsönből fedezték. A felhalmozott 1300 milliárd forintos adósságállományt átvállalta a központi költségvetés, majd az volt az elsődleges cél, hogy megakadályozzák az újbóli eladósodást. Ezt sikerült véghez vinni, amiben nagy szerepet játszik, hogy csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel hitelt a települési önkormányzatok.

Szintén meghatározott cél volt, hogy negatív költségvetést nem lehet elfogadni és végrehajtani – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Ezt is sikerrel teljesítették az önkormányzatok. Igaz, a helyi adóbevételeknek nagyjából a 70 százalékát felemésztik a működési költségek.

A TÖOSZ elnöke három olyan területet emelt ki, ahol pozitív változások történtek az elmúlt időszakban: ezek az óvodai és bölcsődei ellátás, a szociális támogatások és a fejlesztések.

Számottevően javult az óvodai és a bölcsődei ellátás

A bölcsődei ellátás teljes rendszere átalakult, a finanszírozásukat 50-ről 80 százalékra emelték, a számottevő bővítés eredményeképp egyre több kisgyermek jár bölcsődébe. Nagymértékben átalakultak a szociális támogatások is, és ennek következtében sokat javult a hátrányos helyzetű települések mozgástere is a segélyezésben. Fejlesztésekre is jut majd bőven, hiszen a Vidékfejlesztési program (VP) és a Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP) pályázataiból

nagyjából 1400 milliárd forintot költhetnek fejlesztésekre az önkormányzatok a következő néhány esztendőben.

A feladatok megosztása is lényegesen megváltozott: több olyan feladatot is központosítottak, amely korábban az önkormányzatok hatáskörébe tartozott. Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke szerint korábban azért kényszerültek hitelfelvételre, mert az állam minden olyan feladatot önkormányzati hatáskörbe utalt, amellyel nem akart foglalkozni, az ellátásához azonban pénzt nem adott. A központosítással most nagy terhet vettek le a vállukról. Sok feladat korábban sem hozzájuk tartozott, csak aztán szép lassan rájuk aggatták őket.

Az MJVSZ elnöke annak a híve, hogy az állam és az önkormányzat minden olyan területen működjön szorosan együtt, ahol a helyi tudásra és az állami erőre egyaránt szükség van. Nemzetstratégiai kérdésekben – ilyen az oktatás és az egészségügy is – megkerülhetetlen az állami szerepvállalás. Szita Károly szerint kialakultak azok a fórumok és intézmények, ahol ezeket az egyeztetéseket le tudják folytatni, tehát az átalakításról szóló döntések nem nélkülük, a fejük felett, hanem az önkormányzatok megkérdezésével, velük partnerségben történnek.

Nagy teher az orvosi ügyelet

A feladatok központosításának meg­í­­télésében azonban nem egyöntetűek a vélemények. Schmidt Jenő meggyőződése szerint a helyben élő embereket érintő támogatást – még ha az központi forrásból származik is – vissza kellene adni a településeknek, mivel a helyi lakosok élethelyzetével a helyi önkormányzat van tisztában. Úgy látja, sokkal hatékonyabb és olcsóbb lenne az oktatás, ha az iskolák üzemeltetése is visszakerülne az önkormányzatokhoz, természetesen a finanszírozással együtt. Mint mondta, az egészségügyben is felemás rendszer alakult ki. Több mint 70 milliárd forintot tesz bele az önkormányzati szektor évente, hogy ellássa azokat az alapfeladatokat, amelyek továbbra is a kötelezettségei közé tartoznak, miközben jogszabályi szinten függetlenek tőlük – nyomatékosította.

A TÖOSZ elnöke szerint akadnak olyan helyi kérdések, amelyekre még nem születtek válaszok. Példaként felhozta a hivatalok átalakítását, mivel egyenlőtlen a települések leterheltsége.

A közművelődés és a települések könyvtárainak üzemeltetését is újra kellene gondolni, de az orvosi ügyelet is nagy terhet ró az önkormányzatokra.

Rávilágított, hogy csak veszteséget termel és folyamatosan forrást igényel az orvosi ügyelet azokon a településeken, ahol a lakosság száma nem éri el az ötvenezret. Ráadásul háromszor akkora összegre van szükség a működtetésére, mint öt évvel ezelőtt.

Vissza kellene hozni a területi kiegyenlítő támogatást

Schmidt meglátása szerint szükség lenne a területi kiegyenlítő támogatás visszahozására – ami évi 20 milliárd forint volt –, mivel főleg a kistelepülések esetében az uniós támogatások nem a hétköznapokat segítik elsősorban. Az önkormányzatoknál maradt kötelező feladatok mellett a helyi vállalkozások támogatási lehetősége is fontos kérdés.

A helyi adóbevételek éves szinten megközelítik a 800 milliárd forintot, a települések működtetése és a kötelező feladatok nagyjából 600 milliárd forintot emésztenek fel, tehát mintegy 200 milliárd forint marad arra, hogy szabadon gazdálkodjanak. A TÖOSZ elnöke szerint a szektor bevételeinek hozzávetőleg a 90 százalékát 300 település adja, számukra van mozgástér, az ötezres lélekszám alatti településeknek azonban nincs.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország területének több mint a felén, 2600 településen minimálisak a lehetőségek, és ez több mint hárommillió embert érint.

A települések erősödése révén Szita Károly szerint több lehetőségük van az önkormányzatoknak arra, hogy helyi adópolitikájukkal és a megrendeléseik által is támogassák a cégeket. Mint mondta, a Modern városok programban olyan nagyságrendű fejlesztések indulhatnak el a megyei jogú városokban, amelyekre az elmúlt száz évben nem volt példa, és valószínűleg a következő száz évben sem lesz. Most 3500 milliárd forintot fordíthatnak arra, hogy az élet minden területén előrébb vigyék közösségeiket. Olyan lehetőséget kaptak – összegzett Szita Károly –, amellyel modernizálhatják a településeket, illetve Magyarország erős központjai, a vidék fővárosai képesek lehetnek
a térségüket is felemelni.

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
+8 #2 Vidéki 2018-05-09 06:32
Az átkos szocializmusban az akkori kormány (és persze a párt) törekedett arra, hogy az országban 20-30 kilométerenként legyen egy nagyobb vállalt vagy üzem, ahol a falusiak is tudnak dolgozni. Számtalan példát tudnék erre írni. Most 2018-ban egyetlen komoly politikai erőt, sőt még a kormányt sem érdekli, hogy a falvak lakói hol dolgozhatnak, miből tudnak megélni!!!Egyes dunántúli városokban, illetve más nagyobb városokban akkora munkaerő hiány van, hogy 100 kilométerekről akarnak oda munkaerőt vinni. Nem lenne egyszerűbb a munkanélküliség től szenvedő térségekbe írányítani az új üzemeket, vállalatokat?
Idézet
 
 
+10 #1 Gyenes Zoltán 2018-05-08 13:18
Szita Károly kolléga több nyilatkozatát is meghallgattam a vidék sorsával kapcsolatban.Ne kem az szűrődött le, hogy kevés információ birtokában van az 1000 fő alatti települések helyzetéről. Az is lehet, hogy a szemüveg torzít amin a világot szemléli. A most zajló folyamatokat lehet előrelépésnek is tekinteni, de tapasztalataim szerint esetleges folyamatok zajlanak, illetve a kézi vezérelt ötletelések idejét éljük. Nem látom a rendszerszintű megoldásokat. A választások előtt a "migrációs vaktöltényeken" kívül érdemi jövőkép nem került felvázolásra, sorsunk alakulása így a vak szerencse forgandóságán múlik.Az orvosi ügyelet ma már a "kegyes halál" elősegítésének eszközévé vált ha lehetek ennyire morbid. Egyszerűen az orvos betegellátási képessége (időtényező, utazás,betegnél töltött idő, utak állapota stb)nagyjából 6-8 beteg ellátását teszi lehetővé a perifériás térségekben egy ügyeleti napon/éjszaka. Rémtörténetek keringenek telefonon történő beteg kezelésről,"men jen a szomszédba nospáért" közben daganatos bélelzáródás van, meg hasonlók. Nyilván ez csak akkor változna(teljes eü szegmensét tekintve) ha az "élet és halál urai" is kénytelenek lennének a halandók ellátási rendszerét igénybe venni.Még egy megjegyzés mikor egyeztettek az önkormányzatokk al az átalakításokról ? 2006-óta biztos nem.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés

Kiemelt témák hozzászólásai

  • Ezt követően a polgármesteri hivatalok dolgozói jönnek.... Tovább...
  • Itt már a közlemény kevés, akció kell a köztisztviselők , kormánytisztvis elők, ... Tovább...
  • Na most jön majd soros, "a patás ördög okozta ezt is"! A ner "túlképzett" pártko... Tovább...
  • "Tisztviselő" kollégának igaza van! Annyit tennék még hozzá, hogy lassan mi is m... Tovább...
  • Visszakérdezek - létezhet orvos nélküli egészségügy, tanár nélküli oktatás,kőműv... Tovább...
  • Kerem mind azokat akik mint munka adok. Tanulmanyozak át es ne sajat erdeküket b... Tovább...
  • Tehát egy friss jelentés szerint 2010-től 50%-kal nőt a vezetők száma. Ez döbben... Tovább...
  • Tudtuk, hogy így lesz....nem kapunk béremelést...a választás előtt kellett volna... Tovább...
  • A kirúgások előtt nem a feladatokat, az ügyek számát kellett volna lecsökkenteni... Tovább...
  • Nagyon sajnálom, hogy a családok évében a gyermekes anyukákat kirugják. Tovább...
  • Sürgősen hozzá kell látni egy újabb sztrájk megszervezéséhe z, de nem egy napos ... Tovább...
  • Ja és még valami.Most addig várnak az összes járandóság kifizetésével(r uhapénz,... Tovább...
  • Konkrétan az Államkincstár vezetőségének a leépítését kellene átgondolni,és nem ... Tovább...
  • Az államkincstárná l egyes szervezeti egységek működését, már most is zavarja a ... Tovább...
  • Igazad van, én kérek elnézést! A *** így még ***abb lesz! Tovább...