Hirdetés
Pedagógusok és ellenzéki pártok megállapodása PDF Nyomtatás E-mail
2018. február 07. szerda, 07:00

oktatasi minimumOktatási minimumról szóló megállapodást írtak alá pedagógusok, oktatók, valamint ellenzéki pártok képviselői hétfőn Budapesten. Szerintük a jelenlegi oktatáspolitika megbukott, ezt a kormány is látja, változásra van szükség. A dokumentum alapvetése, hogy a gyerekek érezzék jól magukat az iskolában.

Azért kezdték el szervezni az oktatási minimumról szóló dokumentum kidolgozását és aláírását, mert az oktatást nemzeti ügynek tartják, ami közvetlenül vagy közvetve mindenkit érint – jelentette ki a Tanítanék mozgalom nevében Pilz Olivér. Mint mondta: az oktatás kiszámíthatóságának, stabilitásának nemzeti érdeknek kell lennie, de a tapasztalatok azt mutatják, ma nagyon rosszul működik Magyarországon.

A kormány az elmúlt időszakban olyan változtatásokat vezetett be, amelyekkel még közelebb lökte a szakadékhoz az oktatást – mondta a szóvivő, s azzal folytatta, hogy a kormány nem hajlandó az együttműködésre, a párbeszédre sem a politikusokkal, sem a tőlük független társadalmi szereplőkkel, együttműködés helyett megpróbálja lejáratni az autonóm civil szervezeteket, akik tenni akarnak az oktatásért.

A dokumentum alapvetése, hogy a gyerekek érezzék jól magukat az iskolában, ez ma nincs így. Pilz Olivér kiemelte az autonómia hiányát, a centralizációt, ami ma lényegében ellehetetleníti az oktatást. Szabadságra van szükség az iskolákban - hangoztatta, s kiállt a szabadság mellett az iskolák fenntartásában is. Kitért a finanszírozás területére, ebben Magyarország szerintük alulteljesít. Kijelentette: néhány év alatt a GPD 6 százalékát el kell érni e téren, és a pedagógusok bérét is tovább kell emelni.

A túlterheltség a tanárok és diákok oldaláról egyaránt jelentkezik, ezt csökkenteni kell - hangsúlyozta. Modern, személyközpontú módszertant is sürgetett, s kiemelte: az iskola alapfeladata az esélyteremtés.

Pásztor Erzsébet, az Oktatói Hálózat képviselője kiemelte: a felsőoktatásban biztosítani kell az intézmények autonóm működését, meg kell szüntetni a kancellári és konzisztóriumi rendszert, vissza kell állítani az egyetemi vezetők és testületek, a szenátusok jogait, vissza kell adni az egyetemek döntési jogát a szakok indítására. Kitért arra, hogy partnerségen, párbeszéden alapuló felsőoktatás-politikára van szükség, növelni kell a terület részesedését a nemzeti jövedelemből, meg kell változtatni az intézmények finanszírozásának rendjét, növelni kell az oktatói béreket, s az oktatási módszerekre alapozva kell megújítani a tanárképzést. Újragondolnák a hallgatói önkormányzati rendszert is. Közölte: társadalmi vitára bocsátják a dokumentumot, elküldik azoknak a pártoknak is, amelyek nem vettek részt az egyeztetésben.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint az oktatási minimum kiáll a szabad, nyitott és befogadó iskola mellett. A dokumentum világossá teszi, hogy nincs szükség a rengeteg „ostoba lexikális anyagra”, helyette a problémák megoldására alkalmas készségek kellenek. Az egyenlő esélyek megteremtése is fontos - tette hozzá.

Juhász Péter, az Együtt elnöke kijelentette, hogy az oktatási minimum teljesen lefedi a pártjuk programját. Egy szabad világot képzelnek el - mondta, és kiemelte, hogy a dokumentumban megjelenik a gondolkodásra nevelés. Megjegyezte: az Együtt hétfőn kezdeményezi, hogy a kormánypártok is vállaljanak részt egy etikai kódexben: azaz ne kampányoljanak oktatási, egészségügyi intézményekben.

Hadházy Ákos, a Lehet Más a Politika társelnöke úgy fogalmazott, hogy „komoly hazugságáradatban élünk”. Szavai szerint azért születtek „elképesztően primitív tankönyvek”, mert „ellopták” az oktatási reformot, így nem maradt pénz, valamit azonban fel kellett mutatni.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője olyan ideális iskolarendszert vizionált, amelyben az ember: a diák, a tanár, a szülő a fontos. Azt mondta, abban bízik, hogy a demokrata ellenzék pártjai más területeken is felismerik közös felelősségüket, így jogállami és választási minimum is születhet.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke úgy fogalmazott: „egy a dokumentum, egy a zászló2. Kiemelte: a diákokat, a gyermekeket kell a középpontba állítani, és fel kell szabadítani az iskolákat. Szavai szerint az elmúlt nyolc évben „bűnös módon” három területen nem zajlott le változás, vagy történtek visszalépések: az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjasok helyzetében.

Turi Zoltán, a Modern Magyarország Mozgalom képviselője azt hangsúlyozta, hogy ők egy piacképes, erős gazdasági alapokon nyugvó államban gondolkodnak, és egy ilyen nem jöhet létre megfelelő oktatási háttér nélkül.

Dukán András Ferenc, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja kiemelte, hogy nekik nagyon fontos dokumentum. A párt egyes ügyek mentén a jövőben is együttműködik majd másokkal - fűzte hozzá, kiemelve: meg kell állítani az ország kettészakadását.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke azt mondta: nem is annyira minimumról van szó, szerencsére a maximum felé közelítenek. Szavai szerint a pedagógusokat és a diákokat érintő napi szorongás a szülőkre is ugyanúgy kihat. Úgy vélekedett, hogy egy áprilisi kormányváltás után, amikor megvalósul az oktatási minimum, „többtonnás teher fog legurulni” Magyarország válláról.

Ambrus Gyöngyi, az Új Kezdet alelnöke arról beszélt, hogy míg a rendszerváltás idején az önkormányzatok valódi részvétele volt jellemző az oktatásban, mára ebből „csak a részvét maradt” a közösségek, a diákok iránt.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés

Kiemelt témák hozzászólásai

  • Ezt követően a polgármesteri hivatalok dolgozói jönnek.... Tovább...
  • Itt már a közlemény kevés, akció kell a köztisztviselők , kormánytisztvis elők, ... Tovább...
  • Na most jön majd soros, "a patás ördög okozta ezt is"! A ner "túlképzett" pártko... Tovább...
  • "Tisztviselő" kollégának igaza van! Annyit tennék még hozzá, hogy lassan mi is m... Tovább...
  • Visszakérdezek - létezhet orvos nélküli egészségügy, tanár nélküli oktatás,kőműv... Tovább...
  • Kerem mind azokat akik mint munka adok. Tanulmanyozak át es ne sajat erdeküket b... Tovább...
  • Tehát egy friss jelentés szerint 2010-től 50%-kal nőt a vezetők száma. Ez döbben... Tovább...
  • Tudtuk, hogy így lesz....nem kapunk béremelést...a választás előtt kellett volna... Tovább...
  • A kirúgások előtt nem a feladatokat, az ügyek számát kellett volna lecsökkenteni... Tovább...
  • Nagyon sajnálom, hogy a családok évében a gyermekes anyukákat kirugják. Tovább...
  • Sürgősen hozzá kell látni egy újabb sztrájk megszervezéséhe z, de nem egy napos ... Tovább...
  • Ja és még valami.Most addig várnak az összes járandóság kifizetésével(r uhapénz,... Tovább...
  • Konkrétan az Államkincstár vezetőségének a leépítését kellene átgondolni,és nem ... Tovább...
  • Az államkincstárná l egyes szervezeti egységek működését, már most is zavarja a ... Tovább...
  • Igazad van, én kérek elnézést! A *** így még ***abb lesz! Tovább...