Hirdetés
Konferencia a közigazgatási bíráskodásról PDF Nyomtatás E-mail
2018. június 19. kedd, 06:00

trocsanyi laszlo01A közigazgatási bíráskodás múltja és jelene című konferenciát a Kúria és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete rendezte a Kúria épületében hétfőn. Trócsányi László igazságügyi miniszter a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztéséről szólva a jelen és a közeljövő lépéseit, elképzeléseit taglalta.

Sok kérdést kell még megvitatni, lépésről lépésre, a szakmai szervezetek bevonásával, a bírói függetlenséget mindenkor tiszteletben tartva kell haladni - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter. Mint közölte, a kormányfő azt a feladatot szabta a számára, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság megteremtése révén tegyen jogalkotási javaslatot a közigazgatási bíráskodás szervezeti függetlenségének megteremtésére. Az alaptörvény most készülő hetedik módosításából kitűnik, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság a Kúriával azonos jogállású, a közigazgatási jogvitákban eljáró legfelsőbb bírói fórum lesz, a közigazgatási bírósági igazgatás pedig elkülönül a jelenlegitől.

Trócsányi László azt is elmondta, hogy munkabizottságot hozott létre a szakmai kérdések tisztázásra, melynek tagjai túlnyomórészt bírák – a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal delegáltjai, a Magyar Közigazgatási Bírók Egyesületének elnöke –, továbbá a magyar jogtudomány elismert képviselői, köztük a közigazgatási jog és az alkotmányjog professzorai, a jogi karok vezetői. A bizottság június 15-én pénteken tartotta alakuló ülését.

A miniszter arról is beszélt, hogy a kétszintű közigazgatási bírósági szervezetrendszert támogatja: a Közigazgatási Felsőbíróság alatt működnének a közigazgatási bíróságok, munkaügyi szakágban célszerűnek tűnik, ha az alsóbb fokú bíróságok helyben, törvényszéki szinten maradnának. A munkabizottság vizsgálni fogja ezeket a kérdéseket, csakúgy, mint az egyes ügycsoportok bírósági szintek közti elosztását és a joggyakorlat egységét. Az önálló közigazgatási bíráskodás szervezetrendszerének megteremtése együtt jár a munkaügyi bíráskodás leválasztásával, ehhez meg kell találni a munkaügyi bíráskodás méltó helyét.

Ma még nincs eldöntve ki írja ki, és ki értékeli a közigazgatási bírói és bírósági vezetői pályázatokat, ki nevezi ki a közigazgatási bírókat és a bírósági vezetőket, milyenek lesznek a külön közigazgatási bírói jogálláshoz szükséges szakmai követelmények, összeférhetetlenségi szabályok, átjárhatósági feltételek, illetményrendszer – sorolta Trócsányi László. – Cél a közigazgatási bírói karrier vonzóvá tétele is.

Az önálló közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállításával meg kell teremteni annak elkülönült igazgatását is, ezzel egyfajta versengő modell fog kialakulni a bíróságok igazgatásában. Ehhez elengedhetetlen a rendes bíróságok igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatallal (OBH) és az Országos Bírói Tanáccsal folytatott együttműködés. El kell dönteni, hogy kapjon-e szerepet a közigazgatási bíróságok külső igazgatásában az igazságügyi miniszter. Erről csak a bírói függetlenség szem előtt tartásával lehet gondolkodni. Az igazságügyi miniszter elsődlegesen kvázi gondnoki feladatokat lát el, költségvetési, épületgazdálkodási és egyéb kérdésekkel foglalkozik – mondta a miniszter.

Trócsányi László leszögezte: a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga, kiemelt fontosságú alkotmányos érték, melyhez mindenkor ragaszkodott, és a jövőben is ragaszkodni fog. „Semmilyen szervezeti és igazgatási kérdés nem érintheti hátrányosan a bírák ítélkezési tevékenységét, sőt a célunk az, hogy ezek a reformok, az ítélkezés szakmai színvonalának emelkedését támogassák, és a közigazgatási bíráskodás presztízsét emeljék” - hangsúlyozta.

„Örülhetünk annak, hogy a magyar közjogi gondolkodás, a jogi garanciák iránti társadalmi igény újra megérett arra, a politikai környezet pedig jelen pillanatban alkalmas is arra, hogy a közigazgatás tevékenysége felett ellenőrzést gyakorló, a bírói függetlenség garanciáit biztosító szervezetrendszerben működő, önálló közigazgatási bíróságról közösen gondolkodhassunk, és a közös gondolkodást tettek is kövessék, hiszen a miniszterelnök úrtól azt a feladatot kaptam, hogy a jövő tavaszi ülésszakra legkésőbb készüljünk el a javaslattal” – mondta a miniszter.

Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában arra emlékeztetett, hogy már másfél évszázaddal ezelőtt, a dualizmus idején az akkori államhatalom a közigazgatási bíráskodás kereteinek kialakítása során nagy fontosságot tulajdonított a pártpolitikai befolyástól mentes, független bíráskodásnak azért, hogy részlehajlástól mentes védelmet kaphassanak a polgárok a hatalom esetleges jogsértéseivel szemben.

A közigazgatási bíráskodás most zajló átalakítása kapcsán a főbíró azt emelte ki: nem nulláról indul a folyamat, a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban létrejöttek védendő értékek, melyek figyelmen kívül hagyása veszteség lenne a jogállam számára. Figyelmeztetett többek között az arányok fontosságára. Mint mondta, egészen más például, ha egy létező szervezet fogad be új tagokat, akiket képes a maga szervezeti kultúrájára megtanítani, mint ha egy teljesen új szervezet jön létre, melyet nagyrészt a bírói karon kívül szocializálódott szakemberekkel töltenek fel.

Handó Tünde, az OBH elnöke előadásában kiemelte: a jogállamiság alapja, hogy az állami szervek döntéseit a bíróságok felülvizsgálhatják. Az önálló közigazgatási bírósági szervezet létrehozása egy történelmi adósság törlesztése, és hatalmas lehetőség. Számos tisztázandó kérdés van, de közigazgatási perek és közigazgatási bírák a jövőben is lesznek. Arra figyelmeztetett, hogy a közigazgatási bíróságok sorsa az egész bírósági rendszerre kihat.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában a közigazgatási bíráskodás és az alkotmánybíráskodás sokrétű kapcsolatának szakmai kérdéseit elemezte.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Kiemelt témák hozzászólásai

  • https://444.hu/2016/02/11/egy-rejtelyes-elemzes-miatt-rettegnek-a-polgarmesterek Tovább...
  • Az uniós választásokig számítunk, utána újra tervezik a rendszert.....N em kellü... Tovább...
  • Idő...idő...már rég répni kellett volna, mert már a béka fenekén vagyunk, megbec... Tovább...
  • Alig bírtam végigolvasni, hisz potyogott a könny a szememből. Na nem a meghatódo... Tovább...
  • A kormány támogatja a bérnövekedést - kivéve az önkormányzatokn ál dolgozó közti... Tovább...
  • A falvaknak nem sportparkok kellenek, hanem munkahelyek helyben vagy a közelben!... Tovább...
  • Irodában dolgozom közfogiban évek óta, ugyanakkora felelősséggel, mint bárki más... Tovább...
  • Az önkormányzati köztisztviselők nek - 37.000.-fő - sztrájkolni kell, mert 11. é... Tovább...
  • Ez csak azt jelenti, hogy a közös hivatalokat fenntartó önkormányzatokn ak keves... Tovább...
  • Az 1990-es évek végén azért vezették be sok településen az ipa-t, mert azt mondt... Tovább...
  • én négy éve vagyok közmunkás egy hivatalban, nagyon nem apró-cseprő ügyekkel lát... Tovább...
  • Milyen lehetősége lesz az önkormányzatokn ak, hogy ha megszűnik ez a program? Ne... Tovább...
  • A követelés már kevés. Általános sztrájk kell, a közszolgálatban dolgozók azonna... Tovább...
  • [quote name="Laci"]Köz munka cigány munka Tovább...
  • Egyetértek, valóban kényelmes nekik, azt tapasztalom, tetszik a közmunkásoknak, ... Tovább...